Hírek

Beszámoló a francia nyílt RG65 bajnokságról

2016.05.19.

Kloiber Ákos színes beszámolója a francia nyílt RG65 bajnokságról, amit a Gallok Montville településen, egy kis tavon rendeztek.

A magyar különítmény Molnár Imre (HUN 19), Kloiber Ákos (HUN 200) valamint párjaik Imre felesége Ibolya és Ákos barátnője Barbara május 11-én szerda este vágott neki az 1670 km-es útnak hogy megmérettesse európa egyik legerősebb RG65 mezőnyében az új fejlesztésű Molinea Sails hajót. A menetidő a tankolásokkal, lábnyújtóztatással 16 és fél órára rúgott. Csütörtök délután 4-kor érkeztünk meg a helyszínre, a szállás elfoglalása után lementünk a tóra megnézni a körülményeket, szélviszonyokat. Azt tudni kell, hogy ezen a tavon komoly modellvitorlás élet folyik, de engedély nélkül nem lehet hajót a vízbe tenni, csak rendezvények keretében!

A tó nagyjából a Százhalombattai csónakázó tó 2-3 szorosa. A tavat fák ölelik körbe, és egy patak folyik mellette, van hajóberakó rész, és fixen vízben hagyott bóják. Az hamar feltűnt, hogy a szél nagyon forgolódós és nem mindig egy irányból érkezik meg az erősödés néha úgy, mint derült égből a villámcsapás. A 6 napra nem csak a versenyt terveztük hanem kirándulást is így belezsúfoltuk a hat napba Rouen, Párizs, Etretat, Mont St. Michel kápolna kombót.

A verseny szombaton kezdődött, nevezési csomag, kis eszem-iszom. Igen ám - mert a Franciáknál a verseny addig nem kezdődhet el, amíg nem iszunk egy kis kávét meg eszünk egy kis kekszet, piskótát vagy iszunk valami jó bort közösen.

Utána volt eligazítás ahol angolul segítettek nekünk elmagyarázni a dolgokat illetve rögtönzött Francia gyorstalpaló tanfolyamban vettünk részt, hogy a vitorlaszámainkat illetve a rajteljárást ismerjük. Náluk picit másképp van a pálya befutó része. Ugyanis nem a rajt vonalra futnak be, hanem a terelő bóják közé, az up and down pályán egy teljes hosszt kell krajcolniuk a befutóig.

Az edzésen már kezdett látszódni, hogy az új fejlesztésű RG65 hajó mind minőségben mind teljesítményben eléri azt a szintet, hogy abszolút versenyképes legyen bármilyen mezőnyben. Az első nap inkább a helyszín kitapasztalása, hajó beállítása dominált. Ennek ellenére sikerült mennem egy 2. helyet amin nagyon meglepődtem még magam is. A nap végén a 4. helyen álltam a 34 fős mezőnyben, Imre a 10. volt.

Nagyon fontos a hátszeles szakasz után a jó oldal választás mert mindig máshonnan jött meg az erősödés és volt hogy annyira felpörgött a szél hogy egy takkal be lehetett vitorlázni a célvonalig. Míg, aki a másik bóját választotta negatívba kellet vitorlázni nem is keveset. Leginkább a fák tetejéből tudtunk következtetni. Sajnos volt még egy idegesítő dolog a tavon, rengeteg volt a lyuk ahol semmi szél nem fújt és a széljelző csak pörgött körbe körbe. Elég gyakori volt az ilyen lyuk sajnos és nagyon büntetett, egy ilyet kifogni egyenes út volt átkerülni a B csoportba. Általában a felső bója volt a nyerő választás, ha nem volt semmi jel ami arra utalna hogy a másik oldal jobb mentem a mezőny után "mindenkinek ugyanolyan rossz" elven hogy ne szakadjak le tőlük.

A második nap dobáltam pár első helyet így a második nap végére feljöttem a 3. helyre, Imre is előrelépett 2-t így a 8. 8elyen várta a 3. napot. Este egy szép villában volt a vacsora (Manoir de Montville) itt láttuk a részletes eredményeket és azt hogy a  3. helyért szoros lesz a küzdelem a 4-nek egy pont lemaradása volt tőlem. Finom vacsorát kaptunk, iszogatás, beszélgetés italok nemzetközi kostolgatása.

Az utolsó versenynapra (hétfőre) 3 futamot terveztek. Itt mindent megpróbáltam bogy tartsam a helyezést  mentem 1-8-3 helyeket,  de sajnos nem volt elég nagyon szoros volt a meccs, 2 pont lemaradásom lett. Megtudtuk itt nem 5 futamonként dobnak egyet hanem5-nél  1-t, 10-nél 2-t, 16-nál 3-at. Amit azért sajnáltam mert így 15 futam lett összesen és a 16-nál dobnak 3 futamot, utólag számolva ha ezt meglépik akkor 3. helyen végzem.

Így 4. helyen végeztem. Imre ismét előrelépett, a 6. helyen zàrta a versenyt! Annak ellenére, hogy nem lett meg a dobogó nagyon elégedett vagyok az eredménnyel, mert a cél az volt hogy 10 alatt végezzek. A díjkiosztón kaptunk ajándékokat, volt tombola, eszem iszom. Összességében nagyon jó volt minden, szép helyeket láttam, jókat ettem a Franciák rendesek voltak velünk, barátként kezeltek minket, ha jól mentünk pacsiztak velünk, belevontak minket is mindenbe ilyenkor az ember eltöpreng, hogy a sportnak milyen összetartó ereje van. Meghívtuk őket a Magyar Bajnokságra, nem kizárt hogy találkozunk velük! :) A díjkiosztó után elköszöntünk és még elmentünk a Mont St. Michel kápolnához, ami a világörökség része.

Május 17-én délben hazafelé vettük az irányt és 18-án reggel 5-kor épségben megérkeztünk.Vasárnap (máj 22.) 10órától ismét RG65 hajók szelik a Törökbálinti tó vizét az Energia Kupa keretein belűl.

 

 

 

További hírek